8. rész

8.rész

"A rács mögött"

Az étel csodálatos volt. Igazán tele vagyok. Joel és Andy kifizette a számlát, beszálltunk az autóba és hazafele vettük az irányt.

"Hé, szeretnéd látni holnap anyát és apát? Nem érdekel, hogy börtönben vannak.. tudod.. annak már négy éve.. Hiányoznak."- hallottam a fájdalmat Joel hangjában. Megfogtam kezét, megszorítottam, hogy megnyugodjon picit.

"Persze..menjünk!"-mosolyra nyitottam számat.-"Csak mi ketten? "

"Azt hiszem Kathryn-t is magunkkal visszük. Még amúgy se látták őt azelőtt."-mondta Joel, bólintottam.

Az ágyamat akartam. Nagyon fáradt voltam. Tele ettem magam, és most fáradtabb voltam, mint valaha. Megöleltem a fiúkat, jóéjt-et kívántam, majd felfele vettem az irányt, a szobámba. Lemostam a sminkem, megfésültem a hajam, megmostam a fogam, levettem minden ruhámat, csak a fehérnemű maradt rajtam és bemásztam az ágyba. Már épp elaludtam volna mikor nyikorogva kinyitódott az ajtó. Nem volt erőm felülni, csak lassan kinyitottam a szemem, hogy lássam ki az. Ryan volt.

"Hello."-mondtam.

"Szia."-válaszolta. Az ágyam másik oldalához sétált,majd lefeküdt mellém.

"És most itt vagy az ágyamban.. "-nevettem és ő is.

"Meg akartalak ölelni."-mondta miközben kezét meztelen derekamra tette.-"Óó."-mondta, mikor rájött, hogy csak fehérnemű van rajtam. Megborzongtam hideg érintésétől.

"Nem tudtam, hogy ma este társaságom lesz."-nevettem.

"Hé, ne panaszkodj."-magához húzott, míg testünk egészen egymáshoz nem ért.

Bár háttal feküdtem, de tudtam, hogy tudja, hogy most is forgatom a szemem. Elkezdetett simogatni. Nagyon nyugtató volt. Hamarosan el is aludtam karjaiban.

A következő amire emlékszem, valaki ráz és súgja "Kelj fel gyönyörűm."

"Jó reggel."

"Öltözz fel, mozgalmas napnak nézünk elébe."-mondta, majd megpaskolta a fenekemet.

"Oké, mihelyt kimész."-nevettem.

"Itt leszek 10 perc múlva. Figyelmeztetlek."-mondta széles mosollyal az arcán,majd elhagyta a szobát.

"Ja.. Ryan!! Nem hinném, hogy addig elkészülök!!!"-kiáltottam utána. Kuncogtam és biztos voltam benne, hogy a másik szobából hallotta.

Már 12 perc telt el, nagyjából készen álltam, de Ryan sehol nem volt. Ha!

Sötét csőfarmer, mintás bő póló volt rajtam, majd felkaptam egy fekete bőrdzsekit és cipőként Dr. Martens bakancsot húztam fel.

Mikor hallottam, hogy Ryan az ajtóm felé jön, már kezdtem is : "Fletcher, késtél 3 percet!"-dörgöltem az orra alá.

"Ó, nagyon sajnálom!"-válaszolta gúnyosan, miközben a szobába lépett.

3 méterre voltam a faltól, ő addig jött és jött míg egészen a falhoz nem értem. Egyik kezét derekamon, a másikat gyengéden arcomon pihentette. De aztán ajkaink összeértek. Kezemmel haját túrtam.

A csók után a hangulat egyre csak forrósodott, ekkor valaki az ajtó előtt ment el.

"Ez meg mikor történt???"-Kathryn volt az.

Finoman odébb löktem Ryan-t.- "Tegnap."-mondtuk egyszerre.

"Ahh."-nézett ránk édesen.-"Joel épp most akart feljönni, már kész vagy?"

"Igen, csak adjatok még 5 percet!"-el kezdtem rohanni a szobámban mint egy fejetlen csirke. Kathryn és Ryan nevettek, majd kimentek a szobából. Még egyszer megfésültem a hajam, feltettem egy kis sminket, fújtam magamra egy pici parfümöt, és most már készen álltam az indulásra.

Eléggé izgatott voltam. Évek óta nem láttam a szüleimet.

Meghoztam a 8.részt. Remélem mindenkinek tetszett a rész. Légyszi írjatok kommentet, ha tetszett. A következő rész szombaton jön. :)