12. rész

12.rész

’Szeretlek’

Nem sokkal azután, hogy Adam leballagott a szobájából, nagyon kínos volt az egész, és az egyetlen személy, aki nyugodtan kezelte a helyzetet, az Andy volt.

"Gratula haver. Örülök, hogy találtál magadnak valakit!"

"Kösz tesó."-mondta Adam halvány mosolyt mutatva felé.

Ryan nagyon bosszús volt, de azelőtt, hogy valamit mondott volna neki, félbeszakítottam.

"Gyere, igyunk meg egy kávét, vagy valamit." Bólintott.

Ahogy kiértünk a házból, kimotyogott egy "köszit". Kéz a kézben, mosolyogva, haladtunk a kávézó felé.

Egyszerre fizettünk, majd az egyik ablak melletti asztalhoz ültünk le egymással szembe.

"Nagyon örülök Adamnak, tényleg.. de miért..miért titkolta el ilyen sokáig?"-kérdezte.

"Tudom.. de bármi legyen az oka, biztos jó indoka van rá."-mosolyogtam rá és megfogtam kezét. Ezzel be is fejeztünk ezt a témát.- "Ma akkor a stúdióban lesztek?"

Bólintott.- "Ja, de csak pár órát. És a hátra lévő órákat a legjobb csajjal tölthetem majd."-huncutul mosolygott, visszamosolyogtam.

Mikor elmentek a stúdióba, az a pár óra nagyon hamar eltelt. Én takarítással ütöttel e laz időt. 4 extrémül rendetlen sráccal élni, azt jelenti, hogy csak akkor takaríthatsz ki normálisan, ha azok elmentek.

A takarítás közepette észre se vettem, hogy valaki hátulról átkarol. Ijedségemben felugrottam. Hallottam a kuncogást, hát persze hogy Ryan volt az. Kifordultam karjából, puszit nyomtam ajkára.

"A többiek?"

"Elmentek a kocsmába, vagy hova.."-válaszolta. Grimaszos mosolyt vágtam, majd megöleltem.- "Apropó, tudod.. az a munka, amit mondtam neked? Nos úgy tűnik csütörtökön lesz."-mindvégig bólintgattam.

"Mit kell viselnem? Nem nagyon tudom a munkaköri leírást."-forgattam a szemem.

"Bármit. Kényelmes legyen és ne feszengj benne. Ez nem egy postahivatal-típusú munka, csak öltözz úgy, ahogy szoktál. - le néztem. Fekete csőfarmer, krémszínű buggyos póló, barna fűzős  csizma. Ez volt rajtam.

"Szeretném tudni, mi is az. Vagy, Fletcher, nem vagyok hajlandó elmenni."-mondtam keresztbe tett kézzel.

Felnyögött.- "Ó, jó na! De csak azért mondom el, mert szeretlek. Nem mondd el a többieknek, hogy elmondtam, de ez egy stúdiói munka."-ajkamba haraptam és magamhoz húztam őt. Erősen öleltem.

"Köszönöm."-suttogtam nyakába.-"Várj..."-eltoltam magamtól, és néztem ragyogó szemeibe.- "Azt mondtad szeretsz?"-szinte sokkban voltam. Igen, alig pár hete járunk és kimondta.

Ryan elkerekedett szemekkel nézett maga elé,hogy mit is mondott.-"Azt hiszem, igen."-halványan mosolygott.-"Sajnálom.. tudom nem akarsz semmit elsietni és.."

"Én is szeretlek téged,Ryan."-szakítottam félbe, aztán összeszorítottam számat, majd újból megcsókoltam. És mondhatni ő ezalatt őrülten mosolygott.

Kész lett a 12.rész is szóval itt van. Ha tetszett légyszí kommentelj, ha nem akkor is, de normálisan. Köszönöm az előző részhez a komit. Jövő héten új rész. :)