10.rész
Ryan és én másnap reggel lefele le mentünk a lépcsőn, mikor
Joelt és Kathrynt épp a kanapén egymás karjaiban találtunk, egyértelműen
sírtak.
Kathryn ma este 6kor megy el, de úgy tűnik már 3kor indul.
Nem tudom, hogy csinálják ezt. Hogyan tudnak együtt maradni ilyen távol
egymástól, de köztük ez mégis működik.
Olyan szép látni őket újra együtt, de a szívszaggató rész
már nem annyira. Joel remélhetőleg rendben lesz pár nap múlva, olyan lesz, mint
amikor először jöttem volna ide, nem?
Ryannel ezt beszéltük és kimentünk a konyhába, hogy egyedül
hagyjuk őket. Andyt találtuk ott.
"Oké,..most kik
voltak azok tegnap este, ti vagy ők?!"-mutatott ki a nappaliba. Hú, nem
tudtam mit mondjak.
Láttam, hogy Ryan forgatja a szemét.
"Tisztázzuk, mi csak pár napja vagyunk együtt, és nem
mi vagyunk az a szerelmespár, akik épp elválni készülnek."-mondtam picit
tréfásan, mégis drámaian. -"Szóval... Szerinted kik?"
"Jogos."-válaszolta, én pedig kortyoltam egyet a
csészémből.
Eljött a 3 óra. Váltottam még pár szót Kathrynnel, de aztán
Joellel hagytam őt megint.
Kathryn ott állt a lépcsőn, az összes bőröndjével. Majd
elbúcsúztunk tőle egy hatalmas öleléssel.
"Hiányozni fogsz, jó utazást!"-mondtam.
"Te is."-válaszolta, majd vissza ölelt.-"Skype-olunk
majd, ugye? Tudnom kell majd az új Razel
(Ryan és Hazel) infókról,
jó?"-bólintottam és elnevettem magam. Elbúcsúzott a többi sráctól is, majd
utoljára Joeltől, és együtt mentek ki a
reptérre.
"Joel abszolút letörten fog vissza térni, és szó nélkül
felmegy majd a szobájába. De nem kell aggódnunk, pár nap múlja jobban lesz. Ez
már megszokott."-mondta Ryan nyugodtan, és számon egy megkönnyebbült sóhaj
tudott csak ki jönni.
Egy órával később, Ryan és én a szobájában lógtunk.
Szerettem lógni a többi fiúval is, de nagyszerű volt most egy kicsit az együtt
töltött idő, csak mi ketten. Kivettem egy gumit a fiókból, Ryan-hez fordultam,ő
szorosan megölelt.
~ Felkiáltottam, ő épp 'ott' volt. Emiatt elkezdett
kuncogni. Átkaroltam míg levegőért kapkodtam. 'Jézusom, Rhino!'
Aztán lassan felnyomott a falra, és szendedélyesen
csókolgatott. Csak hagytam..majd én is ugyanúgy visszacsókoltam. Ryan csókjai
egyre jobbak voltak, de az enyémek sehova sem fejlődtek, én voltam a hibás. De
ez volt az eddigi legjobb vele.
Eltoltam magamtól, aztán megint a falhoz döntött.
''Irányítasz, ezt szeretem.''-hunyorgott, megráztam a fejem és nevettem. Újra
csókolóztunk, szóval újra átkaroltam, de a kezem a fenekén landolt, nem a
hátán. A francba! Gyorsan a hátára tettem kezem, ő pedig a derekamról vette le
az övét, és a kezemet kereste… Mosolyogva meg csókolt, és én viszont csókoltam
őt. Majd újból átölelt, aztán lefele kezdett kalandozni a kezével egészen a fenekemig.
Még hosszabban csókolóztunk, majd elhúzódott, lihegve… "Azt hiszem Joel
vissza ért. Talán még kéne nézned őt."
"Nem állhatsz le most.. "-nyögtem fel, és tréfásan
duzzogtam.
"Tudom, de ha tovább csináljuk elmegyek. És amúgy sem
akarok siettetni semmit."-válaszolta, majd homlokomra nyomott egy puszit.
Hát nem aranyos?!
"Awh, Rhino!"-magamhoz húztam és
átöleltem.-"Hát..akkor megnézem, hogy van Joel."-felkaptam a
ruháimat, majd átmentem Joelhez.
Kopogtam.- "Joel?"- Semmi válasz.-
"Joel?!"-Újra semmi válasz. B*ssza meg, bemegyek.
Már nem sírt, csak ott feküdt az ágyán és a mobilját
bámulta. Lefeküdtem mellé, és erősen átöleltem.
"Máris hiányzik."-suttogta.
"Tudom Joel, tudom."-nyugtatgattam.
Vele maradtam a következő órákban. Aztán valaki kopogott az
ajtón. Andy lépett be.
"Hazel mehetsz, ha akarsz. Átveszem."-bólintottam,
majd majd kimásztam az ágyból, átadva a helyet Andynek.
"Hééé Jandyyy!!"-felvont szemöldökkel mondták
egymásnak.
"Mii?"-kérdeztem.
"Visszakövettem néhány rajongónkat twitteren!"
Nevettem, majd egyedül hagytam a ‘Jandy‘ párost.
Átöltöztem a pizsamámba, amely egy nagyon rövid nadrágból és
egy buggyos pólóból állt, majd benyitottam Ryanhez. Félmeztelen volt, csak egy
nadrág volt rajta, és az ágyban feküdt.
"Hé."-mondtam, aztán odabújtam hozzá.
"Szia."-mondta, majd magára ültetett, és
megcsókoltam. Nehéz ez. Ő ott volt fehérneműben, a helyzet is adott volt, de
nem akartam most, nem mentünk a csókolózásnál tovább. Meg amúgy is. És tudom,
hogy Ryan nem is erőltetné. Azonban kötekedett, babrálta a csipkés alsóneműmet,
de aztán abba hagyta.
Másnap reggel Ryannel szembe keltem fel, mosolyogtam rá.
Olyan nyugodtnak tűnt. Rajta keresztül, óvatosan kimásztam az ágyból. Kuncogva
kocogtam a szekrényéhez… és mi akadt a kezembe? Hát az egyik felső amit először
adott rám. Aztán épp ahogy le felé ballagtam
volna a lépcsőn, valami szemet szúrt. Egy félmeztelen csaj szaladt a
fürdőbe. Adam szobájából?
Sikeresen hazaértem a Balatonról és már meg is hoztam az új részt. Ezt Brigi fordította. Köszönöm annak, aki elolvasta és aki mondott róla véleményt itt vagy privátban. A következő részt szerdán rakom fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése