-->

2014. szeptember 21., vasárnap

28. rész

A titkod biztonságban van nálam

Amikor bementünk a szobámba, Ryan becsapta az ajtót és neki tolt.
- Azt mondtad, mielőtt találkoztál Nat-el, hogy ott folytatjuk, ahol abba hagytuk később. Később van. – vigyorgott. Én kuncogtam és megcsókoltam őt, miközben átkaroltam a nyakát, ő pedig megtalálta a derekam. Ryan végighúzta a nyelvét az alsó ajkamon, bejárat reményében, de én csak belemosolyogtam a csókunkba és tartottam a számat biztosan zárva, hogy húzzam őt.
- Ugorj – motyogta az ajkamba, és a keze lecsúszott a hátamról, a combomhoz. Úgy tettem, ahogy mondta és felugrottam, majd körbefontam a lábammal Ry derekát. A kezét a fenekemen pihentette támogatásként, de hirtelen rácsapott, nekem pedig elállt a lélegzetem. Ő kapott az alkalmon, és becsúsztatta a nyelvét a számba, kissé felnyögött, mikor mellkasomat hozzáérintettem az övéhez.
A telefonom elkezdett csörögni, de Ryan nem volt hajlandó megállni, helyette, csókja a nyakamra csúszott. Én pedig egyik kezemmel fogtam Ryan nyakát, a másikkal addig babráltam a zsebemben, amíg sikerült kivennem a telefonomat.
- H-Hello. – dadogtam. Éreztem, hogy Ryan belemosolyog a nyakamba, tudta, hogy megtalálta a gyenge pontomat.
- Hey – Adam volt az.
- Öhhm. Itt vagyok a háznál kint, és egy kicsit szükségem lenne a segítségedre valamiben. – mondta idegesen.
- Okay, egy perc és lent leszek. Szia – és ezzel letettem.
Ryan óvatosan letett.
- Mész? De csak most kezdtük!
- Később folytatjuk, oké? Adam-nek szüksége van a segítségemre valamiben. – magyaráztam.
- Ezt már hallottam valamikor- játékosan megcsaptam. – Miben kell segíteni? – kérdezte kíváncsisággal a hangjában.
- Nem tudom. Kint megtalálom, ha elengedsz. – nevettem.
Ry tréfásan duzzogott, így megpusziltam az arcát és kisétáltam.
Amikor kimentem, láttam, hogy Adam támaszkodik a falhoz a kertben.
- Hey – köszöntöttem.
- Miben kell segíteni? – kérdeztem.
- Vásárlás – válaszolta nyíltan.
- Miben? – nevettem a furcsa kérésén.
- Eljegyzési gyűrű – suttogta. Én felhördültem.
- ISTENEM, ISTENEM, ISTENEM! – sikítottam az izgalomtól.
- Shhhhh – Mondta Adam, miközben rámutatott a nyitott ablakra. Én bólintottam és elindultunk az autójához.
- Szóval mi hozott erre a döntésre?
Kihúzott arról a helyről ahol parkolt és miközben elkezdett vezetni, magyarázott.
- Én és Steph már majdnem egy éve együtt vagyunk, együtt élünk és már az első babánkat várjuk. – én megértésképpen bólintottam.
- Ez a legjobb része az életünknek, szóval nem látok okot arra, hogy ne tegyem meg. – mondta el.
- Ha igent mond, nyilvánvalóan nem lesz addig esküvő, míg a baba meg nem születik. Valószínűleg egy év múlva, de ja.
- AHHHHWWWW – gügyögtem.
Az út további részében csend volt. Nem kínos, de csend.
Először bementünk a boltba és odamentünk a pulthoz, Adam megszólalt.
- Öhhm. A nevem Adam Pitts és egy találkozó van lefoglalva. – jelentette ki.
- Oh, igen – mosolygott a nő és pötyögött pár dolgot a számítógépén.
- Erre – mondta és felállt vezetett minket egy irodához a bolt végén.
Mi leültünk egy kis asztalhoz.
- És ő ki? – kérdezte a hölgy udvariasan, miközben rám mutatott.
- Ő Hazel. Ő egy barát, akit azért hoztam ide, hogy segítsen. Ő tudni fogja,hogy a barátnőm mit szeret, és mit utál. – kuncogott Adam.
A nő is kuncogott kissé.
- Szóval van ötleted milyen gyűrűt akarsz venni  a barátnődnek? – kérdezte.
- Fogalmam sincs.
- Rendben, szép munka, most van itt két lány, aki ki tud segíteni. – mosolygott. Esküszöm ez flörtölni próbált Adam-el.



Közel két órás vita után Adam kiválasztotta a gyűrűt. Kifizette az egészet, de még nem vihette el, mert méretezni kellett.
- Biztos vagy benne, hogy tetszeni fog neki? – kérdezte még egyszer, mikor odaléptünk a kocsijához. Én odafordultam hozzá és megforgattam a szemeimet.
- IGEN! – kiáltottam fel.
- Igen, teljesen bele fog szeretni!- nyugtattam meg. Adam bólintott a válaszra és elhajtott. 20 perc múlva megköszöntem Adam-nek és kiugrottam a kocsiból.
- Oh, várj Hazel! – kiabált utánam.
Én megfordultam és visszamentem a kocsihoz.
- Igen? – kérdeztem.
- Kérlek, ne mondd ezt el senkinek. – könyörgött.
- Jó, Ryan-nek elmondhatod, mert még azt hiszi, elloplak, vagy valami. – Én nevettem kissé.
- Nyugi, a titkod biztonságban van nálam.




Csilla:)

1 napot késve, de itt az új rész :) Sajnálom, de mostanában semmire sincs időm és a fordítással sem nagyon tudok foglalkozni :( A következő rész szombaton jön :))

1 megjegyzés:

  1. Sajnálom h erre a részre előbb nem komiztam..
    Öm nagyon nagyon jó rész lett és arra vagyok kíváncsi,hogy miért nem komiznak többen? A sztori egyszerűen k*rvajó és vannak feliratkozók is.. na mind1 ,én azért hű olvasó maradok:):)

    VálaszTörlés